Hitelkönnyítésben reménykednek a bankok: júniustól hitelezhetőségi limit
2010. április 16.  penzcentrum.hu


Június 11-én lép hatályba a devizanemenként különböző hitelhányadot meghatározó kormányrendelet második eleme. A hitelintézeteknek saját belső szabályzatukban kell rögzíteni, hogy kiknek és milyen feltételekkel adnak hitelt, valamint a bírálat során mit vesznek figyelembe jövedelemként, milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé.

A szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes ügyfelek hitelezhetőségi limitje. A devizahitelesekre alacsonyabb limit vonatkozik, mint a forinthitelesekre, euróban az elfogadható szint 80%-áig, más devizában - például svájci frank - mindössze 60%-áig adható kölcsön.

Több bank is abban reménykedik, hogy a júniusig lazítanak a vonatkozó kormányrendelet már márciustól hatályos szigorán. Nem is a devizaalapú kölcsönzésnél bevezetett, hanem inkább a forinthitelekre érvényes korlátot tartják túl keménynek. A nyáron életbe lépő változás ráadásul a fedezetalapú (jövedelemigazolás nélküli vagy minimálbéres) finanszírozás teljes eltűnését hozza, ami becslések szerint a hitelfelvevők ötödét is érintheti.

A CIB szerint az utóbbi egy évben segítette a lakossági lakáshitel piacot, hogy csökkent a vagyonátruházási illeték, olcsóbbak a lakások, mint korábban, folyamatosan csökken a jegybanki alapkamat és a banki forintkonstrukciók ára is. Az idén az OTP is összességében növekvő keresletre számít a lakáshitelezésben, de - mint óvatosan fogalmaztak - a hitelezésről szóló kormányrendelet (például a nagyobb önerő előírásával) érinti a hozzáférést a kölcsönökhöz.

Visszajöhet a szocpol a lakástámogatási rendszerbe: 2,5 milliót javasolnak
2010. április 14. penzcentrum.hu

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület által szerkesztett otthonteremtési koncepció tőkejuttatási céllal visszahozná a lakástámogatási rendszerbe a 2009-ben megszüntetett szocpolt, kiterjesztené az előtakarékosságot, továbbá évi 5-10 ezer lakásos bérlakás építési programot indítana. A Construma építőipari szakkiállításon holnap bemutatásra kerülő tanulmányt a kormány figyelmébe ajánlják a szerkesztők. 10 éve egy hasonló tanulmány alapozta meg a kormányzati lakáspolitikát.

Az Otthonteremtési Program címet viselő anyag abból indul ki, hogy a jelenlegi évi 140 milliárd forintos lakástámogatás helyett a bruttó hazai termék 1,5%-át (375 milliárd forintot) elérő állami szerepvállalás szükséges. Miután a jelenlegi támogatás gyakorlatilag a forinthitelek kamattámogatása, a kamatláb csökkenésével - illetve az euró bevezetésével - ez az összeg felszabadul. A másik alapelv az előrelátás: a tervezett forráshoz biztos, hogy hozzájut a lakásszektor.

Az új lakás építéséhez, illetve vásárlásához egy gyerek után 1 millió, kettő után 2,5 millió forint szocpol kedvezményt javasol a tanulmány. Múlt év közepéig - a megszüntetéséig - 900 ezer, illetve 2,4 millió forint volt ez a támogatás. Csak a telekkel együtt 12-45 millió forintba kerülő lakások után járna a szocpol - amelyet meg is lehetne előlegezni - és az állam rögzítené a minimum és maximum négyzetméterárat. Aki maga épít, annak a költségek 70%-áról számlát kell adnia.

Az adott évi költségvetés tartalmazná az éves szocpol keretet, amelyből támogatáshoz a jelentkezés sorrendjében lehetne jutni. Évi 20 ezer lakás ilyen támogatása - 2,5 milliós egyéni szocpolt feltételezve - 50 milliárd forintba kerülne.

Használt lakásoknál a fél szocpolt hozná vissza a program

Kamattámogatás a fővárosban 45 millió, vidéken 30 millió forint vételárig, illetve építési költségig járna új lakásra felvett hitel után. Használt lakásnál 35, illetve 25 millió forint lenne a határ. Korszerűsítésnél a hitelt maximálná a tanulmány, mégpedig 5 millió forintban. Alapesetben a vételár - építési költség - fele lehetne a hitel, két vagy több gyermeknél 60%, a közszféra alkalmazottainál pedig 70% lenne a limit.

A hitelezést az MFB és az FHB végezné a lakás-takarékpénztárakon keresztül, de bekapcsolódhatnának a kereskedelmi bankok is. A támogatott hitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamat lenne, amely felett 2-3% kezelési költséget fizetne az állam. A kedvező kondíciók érdekében az állam garanciát vállalna a lakáshitelek visszafizetésére.

Az elképzelés szerint lakásépítő cégek is kaphatnának kamattámogatást, de ennek feltételt szabnának. Ezek: 30%-os önerő, 20%-os előértékesítés, és előírt referenciák. A projektcégeket kizárnák az ilyen építésekből.

Személyi jövedelemadó jóváírás az építést, vásárlást követő első 5 évben járna, mégpedig a törlesztő részletben lévő kamat-részt lehetne leírni. Például egy 45 milliós, 70%- önerővel vásárolt lakásnál 7%-os kamat mellett 2,2 millió forint lenne a jóváírás éves maximuma. Az adókedvezmény csak akkor járna, ha az építési költség egészét számlával igazolja az építtető.

A koncepció - az uniós szabályokkal összhangban - 5%-os áfát javasol az építőanyagokra. Illetéket 25 milliós vételárig nem kellene fizetni.

Bérlakásépítés

A program egy ezer lakásos pilot-projekttel indulna, de cél az évi 5-10 ezer lakás. Alapvetően két modell közül kellene választani. Az egyik a hitelből felépülő bérlakások hitelkamatait támogatná. Ennél ezer lakás felépítése - 20 éves futamidő alatt - 11 milliárd forintjába kerülne az államnak. A tőketámogatásos modellnél évi 5 ezer lakást 40 milliárdos támogatással lehetne felépíteni. Ha uniós pénz adná a tőke felét, akkor támogatás nélkül működne ez a rendszer.

A program számol azzal is, hogy a magántulajdonú lakások egy része bérlakássá válik. Erre kerülhet sor akkor, ha a panelből másik lakásba távozottaktól az önkormányzat veszi meg a lakást, és azt bérbe adja, vagy ha a hitelt törleszteni nem tudók lakásaival történik ugyanez. Az idősek apartman házakba költözhetnek, amelyek bérét a saját lakásuk bérbe adásából teremthetik elő.

A program erőteljesen ösztönözné az előtakarékosságot a lakás-takarékpénztárakon keresztül.

A magyar pénzügyi szektor számára nem kis izgalmakat hozó 2009-es év végén a Portfolio.hu arra kérte a magyarországi nagybankok vezetőit, értékeljék a mögöttünk hagyott eseménydús esztendőt, és adjanak előrejelzést 2010-re vonatkozóan. Az alábbi három kérdésre adott válaszaikban érdekes véleményeket fogalmaztak meg a bankvezetők:

1. Mi a válság legnagyobb tanulsága a társaság és a magyar bankszektor számára?

2. Miben fog eltérni 2010 az előző évtől a bank és a magyar bankszektor számára?

3. Mire számít 2010-ben a bank és a magyar bankszektor eredményessége, a hitelportfólió minősége szempontjából?

Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója

1. A válság tanulsága: "Számos olyan pillanatot éltünk meg - főleg a Lehman Brothers tavalyi bukásának környékén -, amelyekre korábban legrosszabb álmainkban sem gondoltunk: zuhanó forint, befagyott bankközi piac, egekbe szökő felárak, kifáradt állampapírpiac, és még sorolhatnám. A legnagyobb tanulság tehát valószínűleg az, hogy minden lehetséges. Ugyanakkor az a tény, hogy a magyar bankrendszer jelesre vizsgázott válságkezelésből, még egy fontos tanulsággal szolgál: nincs az az elhúzódó aranykor, amelyikben ne lenne kötelező felkészülni a legrosszabbra."

2. Ami változik: "Míg az idei év eleje még a pénzpiaci bizonytalanságok jegyében telt, 2010-ben már remélhetőleg nem lesznek meghatározóak az efféle gondok. Számos jel utal arra, hogy a pénzpiaci válságon már túlvagyunk. A kezdeti megrázkódtatás okozta reálgazdasági krízis java viszont még hátravan. Az idei év még a pénzpiaci kockázatok kezeléséről szólt tehát, miközben 2010-ben a reálgazdasági nehézségek következményeinek tompítása lesz a célkeresztben."

3. Mit hoz 2010? "A növekvő kockázatok, a szűkülő kamatrések, az erősödő szabályozás borítékolhatóan alacsonyabb profitabilitáshoz vezet. Ez azonban nemcsak nálunk, hanem a világon mindenhol jellemző, és érvényes lesz 2010-ben is. A hitelportfolióban is felmerülnek majd időleges gondok, de biztos vagyok abban, hogy ezeknek csak egy kis részét kényszerülnek végleges vesztségként leírni a bankok. A bankrendszer komoly tartalékokkal rendelkezik ahhoz, hogy - akár kisebb átmeneti veszteségekkel, de - úrrá legyen a válságon, és ismét a magyar gazdaság motorjává váljon. Mindez érvényes az MKB Bankra is azzal, hogy a kockázatkezelésben és tartalékképzésben egyaránt alkalmazott prudens, hagyományosan óvatos megközelítésünk mindenképpen előnyünkre válik."

Schenk Tamás ügyvezető igazgató,

OTP Bank

1. A válság tanulsága: "A jelenlegi válság nem a fejlődő, feltörekvő piacokról, hanem a fejlett világból indult. Az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában 2009-ben több mint száz bank ment csődbe, kényszerült állami feltőkésítésért folyamodni. Főként az erős befektetési banki kitettséggel, spekulatív pozíciókkal rendelkező pénzintézetek voltak érintettek. Ezzel szemben Magyarországon nem kellett az adófizetőknek mélyen a zsebükbe nyúlni a pénzügyi közvetítőrendszer üzemben tartásáért, egyetlen bank sem került szükséghelyzetbe, állami tőkejuttatás csak egy esetben történt. A válság legnagyobb tanulsága az, hogy a prudens és professzionális működés, a növekedési ütem korlátokat figyelembe vevő megválasztása nemcsak hosszú távon, de sokszor már néhány év távlatában is megtérül. A hazai pénzügyi szektor stabilitásának a válság mélyén nyert igazolása pedig jó eséllyel növeli az ügyfelek bizalmát a magyarországi bankok iránt a következő években."

2. Ami változik: "Ma úgy látszik, hogy minden várt és váratlan gazdasági esemény ellenére a 2010-es év fő témája az európai bankszektor számára a szabályozás lesz. Egyre erősebb konszenzus látszik abban, hogy a bankok kockázatait transzparensebbé kell tenni, a tőkeáttételt mérsékelni kell, az ösztönzőket a hosszabb távú értékteremtéssel kell összhangba hozni. A részletes megoldások azonban még csak most körvonalazódnak. Nem világos még, hogy az új szabályok túlzóak vagy arányosak lesznek-e, bevezetésük ütemezése nem rontja-e a várt fellendülés esélyét. Ráadásul a szabályok aligha lesznek egységesek az Európai Unióban, ami Magyarország számára csapdahelyzeteket és lehetőségeket is teremthet: például a külföldi banki finanszírozás nehezebb elérhetőségét; de ha esetleg sikerül európai viszonylatban versenyképes környezetet kialakítani, akkor akár eddig más országban végzett pénzügyi szolgáltatások Magyarországra vonzását is."

3. Mit hoz 2010? "Kiemelkedő biztonságával, 17%-hoz közeli tőkemegfelelési mutatójával az

OTP

Csoport kétségkívül hozzájárult a magyar gazdaság stabilitásához is a válságban. A bank stabilitása lehetőséget adott arra, hogy adósvédelmi programmal próbáljon enyhíteni a gazdasági válság sokkján azon ügyfelei körében, akik várhatóan egy átmeneti időszak után képesek alkalmazkodni az új környezethez. Az ő bővülő lehetőségeiknek az alakulása a hitelportfolió minőségének meghatározó faktora lesz 2010-ben. A következő év eltér 2009-től, az éven belüli üzleti dinamikák miatt is. Ma valószínűnek látszik, hogy az év második felétől már újra növekedés kezdődhet a gazdaságban, és emelkedhet a hitelkereslet. Ez várhatóan a portfolió minőségre is kedvezően fog hatni."

Marko Voljc vezérigazgató, K&H Bank

1. A válság tanulsága: “Egy üzleti stratégiát kétféleképpen lehet végrehajtani: prudensen és konzervatív módon mérsékelt kockázatot vállalva, illetve nagy kockázatot futva. Az előbbi évről évre stabil és biztos növekedést eredményez, míg az utóbbi pozitív és negatív irányban is okozhat nagy kilengéseket. Ma mindkét megoldást láthatjuk a piacon. Elmondható: nincs ingyen ebéd, de nincs ingyen magas kockázat sem.

Amint az várható volt, a bankszektor nehéz évet hagy a háta mögött. A gazdasági visszaesés és a kedvezőtlen makrogazdasági környezet a magyar bankok tevékenységére is kihatott, elsősorban a hitelportfólió minőségromlása következtében megnövekedett céltartalékokon keresztül (az előzetes adatok arra utalnak, a 2009 első negyedévében elkönyvelt céltartalékok meghaladták az előző év első kilenc havi értékét). A bankszektor eredményességére ezen felül az óvatosabb hitelezési politika és a refinanszírozási költségek megemelkedése is rányomta a bélyegét. Az eredményesség romlására a bankok tervezett befektetéseik egy részének átütemezésével és működési költségeik csökkentésével válaszoltak. Pozitív aspektusként azonban azt is mindenképp megemlíteném, hogy ezek a nagy változások kikényszerítették, hogy a bankok mélyrehatóan átvizsgálják működésüket, melynek eredményeképp további javulás következhet be a mi működési hatékonyságunkban is. A felelősebb hitelezési politikának köszönhetően pedig növekedhet a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása is.

Az elnyúló pénzügyi válság miatt a gazdasági környezet továbbra is kedvezőtlen a bankok számára, a K&H mégis jól teljesített az év első kilenc hónapjában. Mindvégig prudens növekedési stratégiát követtünk, így teljesítményünk kevésbé volatilis, mint a piaci átlag. Eszközállományunk 12%-kal meghaladja az előző év végit, s a céltartalékolás előtti működési eredményünk 20%-kal növekedett. Szeptember végére 93.5%-ra csökkent hitel-betét arányunk, ami a magyar piacon az egyik legjobb érték."

2. Ami változik: “A jelenlegi válság a kedvezőtlen helyi és külső körülmények együttes eredménye Magyarországon. Az elmúlt időszakban azonban jelentősen javult az ország helyzete, melynek eredményeként jelentősen csökkentek a kockázati prémiumok. Ez jó hír, ám a reálbérek átmeneti csökkenését eredményező kormányzati intézkedések hatására még további esést várunk a fogyasztási szintben, ami a hazai vállalatok számára is negatív következményekkel jár. Remélhetőleg csak átmeneti tényezőről van szó, hisz a jövedelmi adó csökkentése részben kiolthatja hatását. Általánosságban a 2009. évinél kedvezőbb működési környezetre számítunk, ami stabilabb árfolyamban, a befektetői bizalom növedésében jelentkezhet. Bár a GDP várhatóan még csökkenni fog, a fentiek már jó hatással lehetnek a bankok működésére."

3. Mit hoz 2010? "A K&H prudens stratégiájának köszönhetően a mi hitelportfóliónk minősége jobb, mint a bankszektor átlagáé. A válság első felében az árfolyamkockázat okozta a legnagyobb aggodalmat, majd ezt a romló foglalkoztatási adatok váltották fel. Mégsem a növekvő munkanélküliség a legnagyobb probléma, hisz a 10% körüli arány még kezelhető. Jobban aggódunk amiatt, hogy a munkanélkülivé vált ügyfelek a makrogazdasági környezet javulása ellenére sem fognak azonnal munkához jutni, hisz a vállalatok nagyon óvatosak lesznek a munkaerő-felvételben. Ezért sem gondolom, hogy a magyar bankszektor visszatérne korábbi dinamikus növekedési szakaszához, a 10-15%-os hitelportfólió-növekedés túl optimista előrejelzésnek tűnik. A nem fizető ügyfelek számára bankunk számos áthidaló megoldást kínál, így nem kell őket leírnunk hitelportfóliónkból: a devizahitelek átkonvertálhatók forinthitellé, meghosszabítható a hitelek futamideje, a munkanélkülivé váltak így kisebb törlesztési teherrel néznek szembe, míg más esetekben a hitelmegállapodás felfüggesztését is felajánljuk, hogy ne kelljen a családoknak elhagyniuk otthonaikat."

Papp Edit elnök-vezérigazgató, Erste Bank Hungary

1. A válság tanulsága: "Véleményem szerint a pénzügyi válság legnagyobb tanulsága, hogy a hasonló helyzetek megelőzése érdekében világszerte szükség van a pénzügyi kultúra fejlesztésére. Nemzetközi szinten a felelőtlenül hitelező pénzintézetek (főként a tengerentúlon), valamint a kevés pénzügyi ismerettel rendelkező, talán kissé meggondolatlanul hitelt felvevő ügyfelek egyaránt felelősek voltak a válság kirobbanásáért. Az Erste Bank ezért különösen ügyel arra, hagy hozzájáruljon a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez. Idén indítottunk egy országos oktatássorozatot Erste Pénzügyi Ismeretek Fiataloknak címmel, amelynek keretében kollégáink általános és középiskolai osztályfőnöki órákon mutatják be a diákoknak, amit a pénzügyekről tudni érdemes. Célunk, hogy a legfiatalabb generációt egy tudatosabb pénzügyi magatartásra készítsük fel.
További fontos tanulság volt még a saját ügyfélforrások jelentősége, mely felértékelődött a válság nyomán. A nagy volumenű, elsősorban külső forrásokra való támaszkodás ideje lejárt. A szabályozás átgondolása is elkerülhetetlenné vált. Az idén aláírt magatartási kódex véleményem szerint egy jó alapot teremt a jövőre nézve arra vonatkozóan, hogy a bankok még inkább ügyfeleik igényeit kielégítve, átlátható módon tevékenykedjenek."

2. Ami változik: "Az idei évet a magyar bankszektor sokkal jobban "élte meg", mint ahogyan azt például tavasz környékén még sokan várták. Jövőre egy, a jelenleginél nyugodtabb évvel számolok, azonban ez nem jelenti azt, hogy kényelmesen hátradőlhetünk a székünkben. A javuló gazdasági környezet miatt a jövő év második felétől van arra esély, hogy a hitelezés kissé beinduljon, bár ez a folyamat függ a szabályozási kérdésektől. Az alapkamat további várható csökkenésével 2010 második felére már valószínű, hogy a forinthitelezés tartósabban előtérbe kerül, azonban a devizahitelezés eltűnése nem valószínű, és véleményem szerint nem is lenne kívánatos.

A válság egyik fontos következménye, hogy az ügyfelek többet gondolnak a takarékosság, az öngondoskodás fontosságára, ezért a betét oldali növekedés 2010-ben meghaladhatja a hiteloldali emelkedést."

3. Mit hoz 2010? "A nem teljesítő hitelek arányának növekedési üteme az elmúlt hónapokban lelassult, és bár a válságnak még nincs vége, jelentős mértékű romlásra nem számítunk jövőre. A nem teljesítő hitelek romlása idén tavasszal volt jelentős mértékű Magyarországon, elsősorban az árfolyamgyengülés miatt, azonban az árfolyamok mára többé-kevésbé visszatértek egy stabilabb szintre, illetve a munkanélküliség emelkedésében sem várunk komolyabb megugrást jövőre. Ahogyan sok tekintetben elmondható, hogy a magyar bankszektor szempontjából a válságot megelőző időszakot egy időre valószínűleg elfeledhetjük, úgy ez az eredményességre is igaz. A szektor egészére vonatkozóan az idei évben tapasztalt szintektől is elmaradhat jövőre a profitabilitás, azonban a lehetséges visszaesés mértéke várhatóan nem lesz jelentős. Sok múlik azon, hogy a bankok hogyan tudják kezelni a hitelportfolió kockázatait, illetve a működési hatékonyság hogyan tud tovább javulni a jövőben."

Felcsuti Péter vezérigazgató, Raiffeisen Bank

1. A válság tanulsága: “Az üzleti vállalkozások nem egy évre jönnek létre, tevékenységüket hosszabb időszak alapján lehet és érdemes értékelni. Ebben az értelemben a 2009. év gyengének tekinthető a több mint 20 erős év után, amit remélhetően újabb jó évek követnek majd. Ezek alapján a 2009-ben megnövekedett hitelezési veszteségek árnyalják (visszamenően csökkentik), de nem írják felül (nem annulálják) az előző évek eredményeit. A fentiek előrebocsátásával komoly szakmai tanulságai is vannak a válságnak (azaz javítanivalók), elsősorban a kockázatkezelés ill. az ügyfelekkel kialakított szerződéses kapcsolatok és együttműködés terén. A bankok által elfogadott magatartási kódex ennek a felismerésnek a jele és a helyzetre adott pozitív válasz.“

2. Ami változik: “2010 még nehéz év marad, amennyiben a válság még nem múlik el, de lassan - várhatóan a második félévtől kezdve - a gazdaságban elindulhat egy lassú kibontakozás, amivel párhuzamosan a bankok hitelezési tevékenysége is élénkülni fog."

3. Mit hoz 2010? “A portfolió romlása 2010 első félévében folytatódik és ezzel párhuzamosan a céltartalék-képzés is - bár csökkenő ütemben - folytatódik. Összességében azonban lassú javulásra és a 2009-esnél jobb évre számítok."

Sean Morrissey elnök-vezérigazgató, Budapest Bank

1. A válság tanulsága: "Az elmúlt időszak legfontosabb tanulsága, hogy változó piaci környezetben a bankoknak is gyorsnak és alkalmazkodónak kell lenniük. A globális válság új szemléletet hozott a bankpiac számára, a bajba jutott ügyfelek megsegítésének fontosságát. Emellett ma minden korábbinál akkurátusabban és érthetőbben kell ügyfeleinknek és munkavállalóinknak elmagyaráznunk a piaci változásokat és a bank ezekre adott reakcióit - ebben úgy hiszem, a Budapest Bank jól vizsgázott. A kiszámítható stabilitás és profitabilitás fenntartása persze globális válság idején is kiemelt jelentőséggel bír, nem beszélve a likviditás és a hitelportfólió-minőség fenntartásáról. Az elmúlt események tükrében nagyobb hangsúlyt kapott és kap a jövőben is a versenytársainkkal, felügyelettel és a kormányzattal való együttműködés, és a közös érdek alapján a bankrendszerbe vetett közbizalom megőrzése."

2. Ami változik: "Arra számítunk, hogy 2010 is számos gyors reagálást kívánó változást hoz. Ez nem lesz könnyű, hiszen a gazdaság várhatóan a jövő évben is nehéz időszakot él majd át. Az ügyfelek megsegítése és a bankok iránti bizalom fenntartása továbbra is első számú feladatunk lesz. Igyekszem optimistán nézni az eseményeket; hogy a nehezén már túl vagyunk és a következő év vége már a lassú fellendülés időszaka lehet.. Banki szempontból 2010-ben is különös gonddal kell majd figyelnünk a portfólió minőségére és a költségszintre."

3. Mit hoz 2010? "A portfóliónk minősége jobb, mint a bankszektor átlaga, és 2010-ben is erre számítunk. Az optimista szcenáriónál maradva, ha az első félév kiszámítható időszakát a második félév csak kis fellendülése is követi, az ügyfeleinknek nyújtott segítség folytatása mellett akár a portfólió javulására is számíthatunk. Eredményesség szempontjából nehéz jósolni, de úgy látom, a portfólió minőségének, valamint a korábban megkezdett következetes költséghatékonyság fenntartása, továbbá a jelenlegi erős likviditás fenntartása mellett a Budapest Bank 2010-ben ismét profitábilis lesz."

60%-kal zuhantak a tavalyi évben a hazai személyautó értékesítések, a kishaszonjárművek és nehéz tehergépkocsik piacán pedig 50%-os volt a visszaesés. Élénkülés az év második felében várható és a teljes évben az értékesítések stagnálhatnak, vagy kismértékű növekedést mutathatnak 2009-hez képest.

Összesen 61,141 újautót helyeztek forgalomba a tavalyi évben Magyarországon, amely 60%-os visszaesést jelent a 2008-as évhez képest, amikor is még több mint 150,000 újautó fogyott - derül ki a Jato Dynamics legfrissebb statisztikáiból. A kishaszonjárművek és a nehéz tehergépkocsik piacán is 50%-os volt a csökkenés, a hazai járműértékesítések így összesen 72,861 darabot értek el, amely 59%-os visszaesést jelent az előző évhez képest.

A kereskedők statisztikái azonban kedvezőbb adatokat mutatnak, mert a nyugat-európai roncsprémiumoknak köszönhetően sok külföldi vásárolt magyar szalonokban, így csaknem minden negyedik autó osztrák, német, vagy szlovák rendszámot kapott (amelyeket nem tartalmaznak a Jato Dynamics statisztikái) - írja a Népszabadság.

Az összesített eladásokat tekintve a Ford volt a piacvezető 2009-ben, a személyautók piacán viszont a Suzuki megtartotta elsőségét, amelyből több mint 8,000 darabot helyeztek forgalomba a tavalyi évben.

A drasztikus visszaesés egyik oka, hogy a hitellehetőségek beszűkültek, és míg 2008-ban még az újautók 90%-a valamilyen finanszírozási konstrukcióban kelt el, addig 2009-ben az értékesített autók 90%-át már készpénzzel finanszírozták.

Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök elnöke szerint az első negyedév gyenge lesz, mert befejeződtek a készletek kisöprését célzó akciók és csak az második félévben mutatkozhat élénkülés a piacon. A teljes évben a 2009-es, vagy talán valamivel jobb eredményekkel számolhatunk.

A hazai használtautó piacon is csökkentek az eladások a tavalyi évben, az értékesítések 400,000 darabra rúgtak, amely megközelítőleg 100,000 darabos csökkenésnek felel meg.

Hitelek: jönnek a maximált előtörlesztési díjak

2010. 1. 6.

Márciustól egy sor számszerű korlátozást is figyelembe kell venniük a pénzügyi szolgáltatóknak az előtörlesztési díjaik kialakításánál, hiszen hatályba lépnek a fogyasztóknak nyújtott hitelekről szóló törvény vonatkozó szakaszai.

A jogszabály szerint az előtörleszteni kívánt összeg legfeljebb 2,5 százalékát fizetheti ki díjként az adós, de ez a limit is csak a jelzáloghitelek egy részére vonatkozik. Nagy vihart nem kavar az új törvény, hiszen jellemzően nem alkalmaznak magasabb díjakat a bankok.

A legnagyobb mozgásteret a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződéseknél hagyták a szolgáltatóknak, hiszen abban az esetben, ha az adós a kamatperióduson belül fizet, a vonatkozó tőkerésznek 2,5 százalékát is elkérhetik felmerült pluszköltségeik fedezésére.

Hiteladósok: csökkennek végre a törlesztő részletek?

A közelmúltban a jegybank száz, majd újabb ötven bázisponttal csökkentette az irányadó rátát, a forint árfolyama is jelentősen erősödött a márciusi szintekhez képest, továbbá a magyar hitelkockázati mutató is csökkent az elmúlt időszakban, így a harmadik negyedévben érezhetően csökkenniük kellene a deviza alapú lakossági jelzáloghitelek törlesztő részleteinek - véli Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég partnere. A szakember hozzáteszi: a jelenleg kidolgozás alatt álló, várhatóan szeptember közepén érvénybe lépő banki magatartási kódexre egy jól működő piacgazdaságban nincs szükség. Az ilyen piacokon ugyanis, az alapvető banki üzleti etika elvei szerint, a hitelintézetek csak a közgazdaságilag is indokolható költségeket hárítják át az ügyfeleikre.

Rajné Adamecz Ildikó szerint indokolt, hogy a bankok szerződést módosítsanak és emeljék a törlesztő részletek mértékét, amennyiben azt forrásoldali költségváltozások - például a jelentősen emelkedő jegybanki kamatszint, vagy a devizahitelek esetében drasztikusan gyengülő forintárfolyam - indukálják. Véleménye szerint ugyanakkor elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy egyes piaci szereplők a megemelkedett humánerőforrás, illetve marketing költségeikre hivatkozva módosítsák egyoldalúan a hitelszerződéseket. Az ilyen működési típusú költségeket ugyanis a bankoknak a kapott és fizetett kamatbevételek különbségéből kell fedezniük. A működési költségek áthárítása helyett, hatékonyságjavító, racionalizáló intézkedéseket kellene végrehajtaniuk.

Véleményem szerint nem elsősorban önkorlátozó magatartási kódexre, hanem a hitelesek érdekében hatékonyan fellépő és széles jogkörrel rendelkező, független fogyasztóvédelmi szervezetre lenne szükség. Ennek a független fogyasztóvédelmi szervezetnek kellene elérnie, hogy a hitelintézetek és egyéb pénzügyi vállalkozások a jövőben sokkal alaposabb és közérthetőbb tájékoztatást nyújtsanak az ügyfeleknek, annak érdekében, hogy azok képesek legyenek felmérni saját pénzügyi tehervállalási képességeiket. Szintén a fogyasztóvédelem feladata lenne szabályozni az ügyfelek bankváltási szándékának megkönnyítését: a nehéz helyzetben lévő hiteleseknek sok esetben alternatívát jelenthet, ha egy másik bank, más feltételekkel, átvállalja finanszírozásukat, ám erre jelenleg csak magas felárakkal van lehetőségük - fejti ki Rajné Adamecz Ildikó, a BDO Forte partnere.

A kockázatelemzési rendszerek és hitelbírálati folyamatok szigorodásával párhuzamosan szükség lenne egy olyan központi információs rendszer létrehozására is, amely megbízható tájékoztatást nyújt az ügyfelek valamennyi hiteléről és kezességvállalásáról annak érdekében, hogy a bankok hiteles információk alapján, felelős hitelezési politikát folytathassanak. - mondja Rajné Adamecz Ildikó.

További kérdés a magatartási kódex bevezetése kapcsán, hogy az abban foglalt alapelveket a bankok mellett, az egyéb pénzügyi vállalkozások is magukénak vallják-e. Az egyéb pénzügyi vállalkozások fő tevékenysége is a jelzáloghitelezésre, hitelközvetítésre, lízingre és faktoringra terjed ki, így ezek is módosíthatják egyoldalúan a hitelszerződéseket. Véleményem szerint elősegítené a piaci transzparenciát, és az ügyfelek számára is nagyobb biztonságot jelentene, ha a pénzügyi közvetítő vállalkozások is igazodnának a magatartási kódex alapelveihez - teszi hozzá a szakember.

Hitelkiváltás: mikor éri meg?

2009.08.24. - Ingatlan.com

Minden adós álma, hogy rossz kamatozású hitelét kedvezőbbre cserélje. De vajon mikor éri meg a jelenlegi helyzetben hitelkiváltással próbálkozni, és milyen feltételeknek kell megfelelni, hogy az ügylet ne legyen ráfizetéses?

Tőkés kérdések

Hogy érdemes-e belevágni a hitelkiváltásba, alapvetően az határozza meg, hogy mekkora a tőketartozás. A hitelt kiváltó bank felkutatása előtt éppen ezért meg kell tudnunk, mekkora az aktuális tőketartozásunk. Könnyen meglehet ugyanis, hogy a néhány évvel ezelőtt felvett 8 millió forintos deviza lakáshitel tőketartozás a jelenlegi árfolyam mellett 10–11 millió forintra rúg.

Ha tehát azt látjuk, hogy az árfolyamváltozás miatt az aktuális tőketartozás meghaladja vagy megközelíti a felvételkorit, és már akkor is a lehető legnagyobb arányban volt beterhelve az ingatlan, könnyen elbukhatjuk az értékbecslés 30 ezer forint körüli díját is. Mivel ez az eset manapság nem ritka, érdemes a hitelkérelmi nyomtatvány benyújtása előtt legalább egy ingatlanossal megsaccoltatni a lakás értékét.

Nem feltétlenül kizáró ok persze az sem, ha a tőketartozás meghaladja az ingatlanra felvehető maximális kölcsön értékét: jó adós esetén a bank ez esetben is belemehet a hitelkiváltásba, de csak úgy, hogy az ügyfél befizeti a különbözetet. Ezzel hidalható csak át az a probléma, hogy a maximálisan folyósítható hitelösszeg nem elegendő az aktuális tartozás rendezésére.

Árfolyamos játék

A fentiek miatt mindenképpen mérlegelni kell, mekkora a hitelkiváltás árfolyamvesztesége, azaz megéri-e a több százezer, vagy akár több millió forintos bukta egy kedvezőbb hitelkonstrukció miatt. "A hitelt alapesetben csak akkor érdemes kiváltani, ha az aktuális kamat kedvezőbb, mint a régi. Olyan minőségi ügyfeleknél például, akik jó fizetési morállal rendelkeznek, és az ingatlanuk nincs a piaci érték 50 százalékánál jobban leterhelve, most is van 5 százalék körüli kamat, ami miatt már érdemes elgondolkodni a hitelcserén. Félszázalékos kamatkülönbség mellett persze még nem érdemes a hitelekkel variálni, lépni csak akkor célszerű, ha a kamatkülönbség legalább 1–2 százalékos"
Ennél kisebb különbségért egyéb ok nélkül nem érdemes bevállalni az árfolyamveszteséget, kivétel persze, ha az ügyfélnek nincs más választása, mert mindenképpen pluszpénzhez kell jutnia, hogy abból fizethesse a hitelét. Ilyenkor az adós nagy valószínűséggel bekerül egy hitelspirálba, amelyből vagy ki tud kecmeregni, vagy nem. Ilyen esetben érdemes kisebb ingatanra cserélni a meglévőt, hogy csökkenjen a törlesztő részlet.

Csökkentett érték

Tisztában kell lenni azzal is, hogy az ingatlan piaci értéke az elmúlt néhány évhez képest valószínűleg nem emelkedett, hanem inkább csökkent: az értékbecslő által megállapított piaci érték jelenleg 10–30 százalékkal is alacsonyabb lehet, mint pár évvel ezelőtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kiváltásnál nem lehet támpontul használni a korábbi hitelhez .

Tippek hitelkiváltáshoz

·         Ha lakáshitelről van szó, érdemes olyan bankot keresni, amelynél lakáshitel-kondíciókkal váltják ki ezeket.

·         Euróban utalt jövedelem mellett célszerű olyan hitelre cserélni a meglévő tartozásokat, amelynél lehetőség van arra, hogy az ügyfél devizában törlesszen.

·         Kiváltás előtt érdemes azt is körbejárni, mely banknál milyen egyéb biztosítékokat kérnek. A lakásbiztosítás megléte mindenhol elvárás, életbiztosítás viszont nem mindenhol kötelező.

·         Ha a hitelkiváltásra nem a kedvező kondíciók miatt van szükség, hanem mert a meglévő hitelek fizetése is problémás, és nem tudunk jelentős kamatkülönbséget elérni az új hitelünkkel, érdemes kiváltás helyett futamidő hosszabbítást választani.

·         Ha tudjuk, hogy a jövőben nem lesz gond a törlesztéssel, és csak átmeneti nehézségek adódtak, érdemes türelmi idejű konstrukcióra váltani. Ez esetben számítani kell arra, hogy az átmeneti idő leteltével megugrik a törlesztő részlet.

készült értékbecslést, és azt sem, hogy a bank anno hány százalékig volt hajlandó beterhelni az ingatlant. A fölöslegesen kifizetett értékbecslés előtt ezért érdemes megkérdezni a bankot, hogy jelenleg a forgalmi/menekülési érték hány százalékig engedi megterhelni az ingatlant.

Rendezett lapokkal

Nem mindegy az sem, milyen ügyfél szeretné kiváltani hitelét: leginkább olyan adósnak érdemes próbálkoznia, aki az elmúlt 3-6 hónapban jó fizetési morállal rendelkezett. A bankok alapesetben ugyanis azon adósok hiteleit szeretik kiváltani, akik korábban jól törlesztettek. Aki tehát az elmúlt pár hónapban csúszott a részletek fizetésével, és hitelkiváltáson gondolkodik, rosszabb lapokkal indul, mint a rendesen fizető ügyfél. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha ki is tudja váltani a hiteleit, rosszabb kondíciók mellett teheti ezt meg.

Emiatt – ha ez megoldható – célszerű a kiváltással pár hónapot várni, és addig rendezni az elmaradásokat, betartani a határidőket. Ez különösen akkor fontos, ha a hitelkiváltás bankon belül történik, és az ügyfél új kondíciók mellett pluszhitelt szeretne felvenni meglévő kölcsöne mellé.

Vesébe látnak

A bankok nézik a jövedelem és a törlesztő részlet arányát is, ha tehát valaki nagyon el van adósodva, hitelkiváltás előtt érdemes véleményeztetni a bankkal, mit szól ahhoz, hogy a leterhelt jövedelem mellett újabb hitelt akar fölvenni.

A folyószámla kivonatokon a bankok azt is nézik, hogy az ügyfeleknek van-e fedezethiánya. Rossz pontnak számít, ha van, ahogy az sem szerencsés, ha valakinek egyáltalán nincs folyószámlája. Éppen ezért a jövedelmeket folyószámlán célszerű megjeleníteni, nem szerencsés a házipénztárból kifizetni. Van például olyan bank, amely folyószámlával nem rendelkező ügyféllel szóba sem áll.

A folyószámlán keresztüli jövedelemutalás azért is szerencsés, mert ha a jövedelem jó pár hónapja a folyószámlára érkezik, a bank nem kéri be az előző évek APEH-es jövedelemigazolásait. Ennek köszönhetően az az ügyfél is hitelhez juthat, akinek a korábbi években nem volt kimutatható jövedelme.

Feketelistán

Mivel a bankok arra törekszenek, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben jól fizető adósoknak adjanak hitelt, a KHR-listás (Központi Hitelinformációs Rendszer, régebbi nevén BAR-lista) ügyfelek nehezebben válthatják ki hiteleiket. A passzív KHR-listásokat bizonyos esetben még megfinanszírozzák a kereskedelmi bankok is, aktív KHR-listás ügyféllel viszont már csak pénzügyi vállalkozások foglalkoznak.

Esetükben plusz biztosítékot kér be a pénzügyi vállalkozás: a kiváltásos ügyletbe például mindenképpen be kell vonniuk egy olyan személyt, aki tiszta adós, azaz nem KHR-listás személy, valamint mivel aktív KHR-listás az ügyletben szereplő személy, ahhoz is ragaszkodik a finanszírozó, hogy kiváltsa a meglévő hitelét, ezáltal passzív státuszúvá teszi az addig aktív státuszú adóst.

A bankok eddig csak szigorítottak a hitelezésben

2009. augusztus 28 – napigazdaság.hu

Idén a második negyedévben a hitelezési vezetők továbbra is inkább szigorításról számoltak be a jegybanknak - noha az előző felmérésből még úgy tűnt, hogy mostanra már kedvezőbbek lehetnek az eladósodni kívánók kilátásai. A bankok többsége azonban némi enyhítést ismét csak a várakozások során jelzett.

A válaszadók előrejelzései alapján a lakossági hitelezésben a szigorítások megállása várható, sőt a jelenlegi szigorú hitelezési gyakorlathoz képest némi enyhítés prognosztizálható az elkövetkező két negyedév során.

Biztatóbb jelek azért már a bekövetkezett folyamatok alapján is akadnak. Az előző felméréshez képest már kevesebb bank jelezte hitelezési feltételeinek szigorítását a lakáscélú hitelezésben, bár a fogyasztási hitelezés területén a szigorítók aránya növekedett. A szigorítás elsősorban a nem ár jellegű feltételekben (a minimális hitelképességi szint növekedésében, a minimális önrész megemelésében, a havi törlesztés jövedelemhez viszonyított arányának és a hitelfedezeti aránynak a csökkenésében) érhető tetten.

A vállalati hitelezésben a második negyedévben a valóság közelebb került az eredeti prognózishoz. A hitelezési hajlandóság csökkenése ugyanis az MNB szerint megállt a nagy- és közepes vállalatok, illetve a kis- és mikrovállalatok finanszírozásában. A pénzintézetek - aligha meglepő módon - a korábbinál is kevésbé szívesen adtak viszont pénzt az üzleti célú ingatlanokra. A hosszú lejáratú hitelek kereslete - a beruházások visszaesése miatt - tovább csökkent, de a rövid lejáratú hitelek iránti igények nőttek, így a válaszadók összességében a vállalati hitelek iránti kereslet némi erősödését érzékelték.

A bankok az előző negyedévihez képest immár kisebb arányban szigorítottak, elsősorban az egyes iparág-specifikus problémák, illetve az érzékelt kockázatok miatt. A vállalati finanszírozás következő féléves időszakára vonatkozóan a piac szereplői a kihelyezni kívánt hitelmennyiség fenntartását, illetve enyhe növelését jelezték előre.

AXA Bank: az a fránya céltartalék

A céltartalékok miatt veszteséges lett az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe (AXA Bank), míg ugyanis a tavalyi év első felében 1.6 milliárd forintos mérleg szerinti eredménnyel zárt a bank, idén júniusig 455 millió forintos mínuszt volt kénytelen elszámolni. A bővülés azonban nem állt le: a magyar számviteli szabályok alapján készült, nem auditált féléves jelentése szerint 323 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta 2009 első félévét, ami 13,3 százalékos növekedést jelent a 2008. év végi 285 milliárd forintos szinthez képest.

2009 első félévére az AXA Bank ügyfelekkel szembeni teljes követelésállománya a 2008. év végi 244,9 milliárd forintról 12,7 százalékos növekedés mellett 275,1 milliárd forintra emelkedett, míg a teljes betétállomány ez idő alatt 30,3 milliárd forintról, 26 százalékkal 38,2 milliárd forintra növekedett.

A bank 2009 első félévében 13,4 milliárd forintos kamatbevételt ért el, szemben tavalyi első félévben elért 7,5 milliárd forinttal. A mérleg szerinti eredmény -455 millió forint volt, szemben a 2008. év azonos időszakának 1,6 milliárd forintjával.

Mint ismert, a hitelintézet az AXA Csoport globális banki stratégiájának megfelelően 2009. január 1-jétől az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepeként szolgálja ki ügyfeleit.

A pénzintézeti szektort sújtó nehézségek ellenére, az AXA Bank a betéti- és hiteloldalon egyaránt jelentős állománynövekedést ért el. Ez nagyrészt a folyamatos forrásellátottságnak köszönhető. Többek között ennek tudható be az is, hogy az újonnan kihelyezett hitelek tekintetében az AXA piaci részesedése duplájára nőtt. A növekvő betétállomány pedig a betéti termékek sikerére utal.

"A mérleg szerinti eredmény csökkenését a céltartalékok volumenének növekedése eredményezte, amire - a szektor egészéhez hasonlóan - a hitelportfolió minőségében bekövetkezett változások miatt került sor." - mondta el Füzes Sándor, az AXA Bank vezérigazgatója.