Hitelkönnyítésben reménykednek a bankok: júniustól hitelezhetőségi limit
2010. április 16.  penzcentrum.hu


Június 11-én lép hatályba a devizanemenként különböző hitelhányadot meghatározó kormányrendelet második eleme. A hitelintézeteknek saját belső szabályzatukban kell rögzíteni, hogy kiknek és milyen feltételekkel adnak hitelt, valamint a bírálat során mit vesznek figyelembe jövedelemként, milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé.

A szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes ügyfelek hitelezhetőségi limitje. A devizahitelesekre alacsonyabb limit vonatkozik, mint a forinthitelesekre, euróban az elfogadható szint 80%-áig, más devizában - például svájci frank - mindössze 60%-áig adható kölcsön.

Több bank is abban reménykedik, hogy a júniusig lazítanak a vonatkozó kormányrendelet már márciustól hatályos szigorán. Nem is a devizaalapú kölcsönzésnél bevezetett, hanem inkább a forinthitelekre érvényes korlátot tartják túl keménynek. A nyáron életbe lépő változás ráadásul a fedezetalapú (jövedelemigazolás nélküli vagy minimálbéres) finanszírozás teljes eltűnését hozza, ami becslések szerint a hitelfelvevők ötödét is érintheti.

A CIB szerint az utóbbi egy évben segítette a lakossági lakáshitel piacot, hogy csökkent a vagyonátruházási illeték, olcsóbbak a lakások, mint korábban, folyamatosan csökken a jegybanki alapkamat és a banki forintkonstrukciók ára is. Az idén az OTP is összességében növekvő keresletre számít a lakáshitelezésben, de - mint óvatosan fogalmaztak - a hitelezésről szóló kormányrendelet (például a nagyobb önerő előírásával) érinti a hozzáférést a kölcsönökhöz.

Visszajöhet a szocpol a lakástámogatási rendszerbe: 2,5 milliót javasolnak
2010. április 14. penzcentrum.hu

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület által szerkesztett otthonteremtési koncepció tőkejuttatási céllal visszahozná a lakástámogatási rendszerbe a 2009-ben megszüntetett szocpolt, kiterjesztené az előtakarékosságot, továbbá évi 5-10 ezer lakásos bérlakás építési programot indítana. A Construma építőipari szakkiállításon holnap bemutatásra kerülő tanulmányt a kormány figyelmébe ajánlják a szerkesztők. 10 éve egy hasonló tanulmány alapozta meg a kormányzati lakáspolitikát.

Az Otthonteremtési Program címet viselő anyag abból indul ki, hogy a jelenlegi évi 140 milliárd forintos lakástámogatás helyett a bruttó hazai termék 1,5%-át (375 milliárd forintot) elérő állami szerepvállalás szükséges. Miután a jelenlegi támogatás gyakorlatilag a forinthitelek kamattámogatása, a kamatláb csökkenésével - illetve az euró bevezetésével - ez az összeg felszabadul. A másik alapelv az előrelátás: a tervezett forráshoz biztos, hogy hozzájut a lakásszektor.

Az új lakás építéséhez, illetve vásárlásához egy gyerek után 1 millió, kettő után 2,5 millió forint szocpol kedvezményt javasol a tanulmány. Múlt év közepéig - a megszüntetéséig - 900 ezer, illetve 2,4 millió forint volt ez a támogatás. Csak a telekkel együtt 12-45 millió forintba kerülő lakások után járna a szocpol - amelyet meg is lehetne előlegezni - és az állam rögzítené a minimum és maximum négyzetméterárat. Aki maga épít, annak a költségek 70%-áról számlát kell adnia.

Az adott évi költségvetés tartalmazná az éves szocpol keretet, amelyből támogatáshoz a jelentkezés sorrendjében lehetne jutni. Évi 20 ezer lakás ilyen támogatása - 2,5 milliós egyéni szocpolt feltételezve - 50 milliárd forintba kerülne.

Használt lakásoknál a fél szocpolt hozná vissza a program

Kamattámogatás a fővárosban 45 millió, vidéken 30 millió forint vételárig, illetve építési költségig járna új lakásra felvett hitel után. Használt lakásnál 35, illetve 25 millió forint lenne a határ. Korszerűsítésnél a hitelt maximálná a tanulmány, mégpedig 5 millió forintban. Alapesetben a vételár - építési költség - fele lehetne a hitel, két vagy több gyermeknél 60%, a közszféra alkalmazottainál pedig 70% lenne a limit.

A hitelezést az MFB és az FHB végezné a lakás-takarékpénztárakon keresztül, de bekapcsolódhatnának a kereskedelmi bankok is. A támogatott hitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamat lenne, amely felett 2-3% kezelési költséget fizetne az állam. A kedvező kondíciók érdekében az állam garanciát vállalna a lakáshitelek visszafizetésére.

Az elképzelés szerint lakásépítő cégek is kaphatnának kamattámogatást, de ennek feltételt szabnának. Ezek: 30%-os önerő, 20%-os előértékesítés, és előírt referenciák. A projektcégeket kizárnák az ilyen építésekből.

Személyi jövedelemadó jóváírás az építést, vásárlást követő első 5 évben járna, mégpedig a törlesztő részletben lévő kamat-részt lehetne leírni. Például egy 45 milliós, 70%- önerővel vásárolt lakásnál 7%-os kamat mellett 2,2 millió forint lenne a jóváírás éves maximuma. Az adókedvezmény csak akkor járna, ha az építési költség egészét számlával igazolja az építtető.

A koncepció - az uniós szabályokkal összhangban - 5%-os áfát javasol az építőanyagokra. Illetéket 25 milliós vételárig nem kellene fizetni.

Bérlakásépítés

A program egy ezer lakásos pilot-projekttel indulna, de cél az évi 5-10 ezer lakás. Alapvetően két modell közül kellene választani. Az egyik a hitelből felépülő bérlakások hitelkamatait támogatná. Ennél ezer lakás felépítése - 20 éves futamidő alatt - 11 milliárd forintjába kerülne az államnak. A tőketámogatásos modellnél évi 5 ezer lakást 40 milliárdos támogatással lehetne felépíteni. Ha uniós pénz adná a tőke felét, akkor támogatás nélkül működne ez a rendszer.

A program számol azzal is, hogy a magántulajdonú lakások egy része bérlakássá válik. Erre kerülhet sor akkor, ha a panelből másik lakásba távozottaktól az önkormányzat veszi meg a lakást, és azt bérbe adja, vagy ha a hitelt törleszteni nem tudók lakásaival történik ugyanez. Az idősek apartman házakba költözhetnek, amelyek bérét a saját lakásuk bérbe adásából teremthetik elő.

A program erőteljesen ösztönözné az előtakarékosságot a lakás-takarékpénztárakon keresztül.